2011. április 21., csütörtök

Százzal, szirénázva a belvárosban (2)



Mivel Budapest alól Budapest fölé tartunk az M0-on, van idő beszélgetni, miközben 130-160 között mozog a kilométeróra mutatója. János hangosan meséli - mert a sziréna most is megállás nélkül ordít a fejünk fölött - hogy az előző nap újraélesztett egy öngyilkosjelöltet a Duna partján. Elővesszük a leghülyébbnek gondolt kérdést: milyen érzés emberéletet menteni? "Olyankor jó napom van. Minden szép és jó aznap, lazának érzem magam. Azt viszont nem lehet megszokni, amikor fóliával takarok le valakit, még ha ezredszer teszem is" - válaszol a mentős.
Az autópályán egészen más közlekedési szituációkba keveredik a megkülönböztető jelzést használó mentőautó. Nagyobb a sebesség, és nagyobbak a távolságok. Elvileg azért harsog 120 decibellel a sziréna, hogy egy 100 kilométer/óra felett előttünk akár 300 méterrel haladó jármú vezetője felhúzott ablakoknál is meghallja a közeledésünket. Elvileg. Mégis előfordul, hogy nem húzódnak ki a külső sávba, inkább megelőznek még négy kamiont a belsőben haladva, mielőtt elengednék a mentőt. Majd arra látunk példát, hogy egy nyugat-európai is hibázhat: egy holland kamionos nem hajlandó a belső sávból kimenni, miközben szabad a külső. Előzünk hát jobbról.

A közlekedőkre érvényes szabályok sokszor érvényét veszítik, amikor esethez kell menni. János szerint életmentés közben gyakorlatilag csak három KRESZ szabályt nem szeghet meg soha. Kisebb hidakra ráhajtva a súlykorlátozást (lásd a mentők műszaki adatairól, így hatalmas súlyáról a keretes írásunkat), a felüljárók alatt haladva a magasságkorlátozást, és a vasúti kereszteződések piros lámpáját. Ez utóbbit egyszer megszegjük, bár a sziréna hangjára a házikójából kiugró bakter széles karmozdulatai - miszerint mehetünk, nem jön vonat - feloldják számunkra a tiltást.

Amikor kötelező a lassú haladás
Már épp Gödhöz érnénk, amikor a diszpécser jelzi a rádión, hogy fordulhatunk vissza, a helikopter elrepült a sérülttel. Normál tempóban indulunk János hivatalos szolgálati helye, a mátyásföldi mentőállomás felé. Lassú haladás közben arról mesél, mikor kell a rohamkocsiknak kötelezően lassan kell mennie - a többi közlekedő értetlenkedésére. Például agyvérzéses beteg szállítása közben kerülni kell a hirtelen fékezéseket, mert feltolul a vér az agyába. Ezt nevezik a mentősök szállítási traumának. De kimondottan óvatosan kell kerülgetni a budapesti kátyútengert akkor is, ha egy szülés előtt pár perccel álló nőt szállítanak.
Fékezés helyett gázt adni
Kiből lehet mentőautó-sofőr? "Miközben a taxisok 25 perc alatt végeznek a PAV 2-vel, mi reggel 8-tól este 6-ig vizsgázunk" - állítják a mentősök. Gépkocsivezetőiknek - két év tehergépkocsi-vezetői gyakorlat után - a legszigorúbb pályaalkalmassági vizsgálatot (PAV 1) kell elvégezniük a Nemzeti Közlekedési Hatóság vizsgaközpontjában. Ez írásbeli és pszichológiai tesztből, valamint szimulátoros gyakorlatból áll. Juhász János szerint az utóbbi a mentőautó vezetését szimulálja, de egy trükkel. Ha a helyzet azt kívánja, hogy jobbra forduljon a kocsival, akkor balra kell fordítania a kormányt, ha fékezni kellene, akkor gázt kell adniuk, és így tovább. Ezzel azt teszteli a gép, mennyi idő alatt jut el a tudatukhoz, hogy bizonyos helyzetekben mit kell csinálniuk.


Megérkezünk a XVI. kerületi mentőállomásra. Összesen tizenhárom állomás van Budapesten: a Markó utcai központi (itt van a legtöbb rohamkocsi), a Róbert Károly körúti bázis (itt található a garázs és a szerviz), valamint tizenegy úgynevezett peremállomás, ebből az egyik a mátyásföldi. Ezeket mind úgy próbálták meg elhelyezni földrajzilag, hogy lehetőleg a kerületek központjában legyenek. Egy-egy bejelentés esetén a központi diszpécser értelemszerűen mindig a sérülthöz területileg legközelebbi állomást riasztja, onnan indul a rohamkocsi.
Fél liter rum a 14 éves fiúban
János nem szívesen beszél más nevében, de azt határozottan állítja, hogy sem ő, sem a kollégái nem a pénzért csinálják ezt a munkát. A gépkocsivezetők átlagbére nettó 90 ezer körül van, a mentőápolók nettó 100 ezer környékén keresnek, és nem jut sokkal több a mentőorvosoknak se: szerinte nettó 120 ezer környékén visznek haza havonta.
Fotó: Hirling Bálint [origo]

Sínen, szembejövő sávban és járdán is jártunk a mentővel

Újabb riasztás jön a rádión: eszméletlen sérült a belvárosban, beleesett egy gödörbe. Újabb jelentés, hogy vettük az adást, majd lendületet vesz a Mercedes. Ordít a sziréna, pedig már nagyon zúg a fejünk a 120 decibeltől. A szirénát 17 éve hallgató János elárul egy titkot: "A bal oldalon ülő gépkocsivezetők a bal fülükre süketek, a jobboldali anyósülésen utazó mentőápolók pedig a jobbra."
Miközben szirénázva száguldunk - ahogy ő fogalmaz - a városi dzsungel felé, a bekapcsolt rádión keresztül azt halljuk, hogy egy másik mentőt egy általános iskolához hívnak: egy 14 éves fiú megivott fél liter rumot. Hétköznap van, nem sokkal dél előtt. Az OMSZ több mentőautója is beteghez száguld a városban.
40-ről 80-ra 19 másodperc alatt
Budapesten 62 mentőautó teljesít szolgálatot, egészen pontosan 62 darab rohamkocsi, esetkocsi és mentőautó. Műszaki felszereltsége mellett a rohamkocsit az különbözteti meg a többitől, hogy kizárólag orvossal indulhat útnak, míg az esetkocsin a sofőr és a mentőápoló mellett már mentőtiszt is teljesíthet szolgálatot. A sima mentőautókat már jellemzően csak betegszállításra használják, ezeken a gépkocsivezető mellett csak szakápolók utaznak.
A rohamkocsik közül a legtöbb Mercedes-Benz Sprinter (17 darab, 313/35 CDI típus). 150 lóerős (300 NM) motorjuk nincs könnyű helyzetben, a Sprinterek összsúlya teljes terheléssel (személyzet és beteg nélkül) 3500 kilogramm. Ennek megfelelő a gyorsulásuk sem az igazi, az OMSZ adatai szerint 40 kilométer/óráról 80-ra 18,7 másodperc. (Az általunk használt Vitóban ugyanez a motor volt, de - mint a videóból is kiderül - a jóval kisebb súlyú járművet egészen másként mozgatta.) A Sprinterek értéke évjárattól függően 15,7 millió forint és 18,5 millió között van. Átlagéletkoruk 4,5 év, átlagos futásteljesítményük 157 ezer kilométer.
Az esetkocsik és mentőautók közül a legtöbb Ford Transit (24 darab), kétliteres és 2,2-es dízelekkel. Ezek háromtonnásak, a kisebb motorral szerelt változatok gyorsulási adatát kaptuk meg az OMSZ-től, ez 12,2 másodperc alatt éri el 40 kilométer/óráról a 80-at. Értékük felszereltségtől függően 7,6 és 8,5 millió forint között van. Átlagéletkoruk 5,3 év, átlagos futásteljesítményük 184 ezer kilométer.

Forrás [origo]






.