2011.03.29. Ungár András
Futótűzként terjed egy videó az interneten, ami azt mutatja meg, hogyan képesek a magyar autósok és gyalogosok keresztbe tenni a kék villogóval érkezőnek. Megszólaltattuk a mentőst, aki állását kockáztatva feltöltötte a kisfilmet.
A Magyarország közútjain uralkodó közlekedési morállal csak az nincs tisztában, aki nem mozdul ki az utcára. A legtöbben megtapasztaltuk már, milyen az, amikor percekig filozofálgathatunk egy zebra tövében, erődemonstráló jelleggel tapogatják a biciklink mellett a gázpedált, vagy autónkban ülve a fékbe kell taposnunk, mert valaki a közelünkben oroszrulettezős előzésbe fogott. Ugyanez a modor köszön vissza abban a videóban, amit nemrég egy mentős osztott meg az internet társadalmával, és ami megmutatja, hogyan nem tud előrehaladni a rohamkocsi, amikor pedig kellene neki.
A videó az Elsőbbséget A Kéklámpásoknak elnevezésű Facebook-oldalon tűnt fel először - amely oldalnak egyébként már csak a puszta létezése is elgondolkodtató -, adminisztrátora megkeresésünkre a következőt mondta el:
„Az oldal kizárólag segítő szándékkal jött létre. Nem szégyenfalat akartam húzni a vétkes közlekedők számára, a célom az, hogy a laikus ember betekintést nyerve a megkülönböztető jelzést használók mindennapos vonulásaiba megértse és átlássa, melyek azok a hibák, amiket józan, megfontolt döntéssel kiküszöbölhet.”
Persze a videó alatt sokan nem tudták (nyilván nem is akarták) visszafojtani az indulataikat, és kemény jelzőhalmozással illették a szirénára ügyet sem vető sofőröket, többen gallytörő felszerelését indítványoznák a mentőkocsi elejére.
Tízből nyolc esetben akadályozzák az esetkocsit
Véleménye azonban a video elsőszámú forrásának is van, aki érthető okokból névtelenséget kérve nyilatkozott lapunknak.
„Tízből nyolcszor minden úton van egy-kettő eset, amikor valaki nem figyel arra, hogy jön egy szirénázó jármű, de sajnos elég sokszor előfordul, hogy nem is akar arrébb menni. Sokan gondolják még mindig úgy, hogy a szirénázó jármű csak azért siet, mert megy ebédelni. Szeretném tudatni, hogy minden kék lámpás vonulást menetlevélen rögzítenek és az irányítás számítógépes rendszere automatikusan rögzíti ha én felkapcsolom a szirénát”- mondta a videózó mentős, aki azért is rögzítette a látottakat, hogy megmutassa: nem igaz, hogy mindenhol elférnek, ahhoz a közlekedés többi résztvevőjének közreműködése is szükséges.
Interjúalanyunk nem kerget persze hiú ábrándokat a gyors változásokat illetően - és felidéz egy esetet, amikor egy női sofőr konkrétan a "Hova a k... anyátokba siettek" kérdést szegezte neki, amikor éppen egy súlyos balesethez igyekeztek. Szerencsére azért nem ez az általános.
Kérdésünkre, hogyan lehetne javítani az áldatlan helyzeten, a mentős elmondta: egyrészt érdemes figyelnünk arra, hogy merre mozdul a többi autós, ha épp nem látjuk, honnan szól a sziréna, másrészt nagyobb figyelmet kellene fordítani a KRESZ vonatkozó passzusára (lásd cikkünk alján) is a jogosítvány megszerzése során.
Nyugat-Dunántúlon 15 perc alatt érnek a beteghez
Hasonlóra jutott dr. Lórántfy Mária, az OMSZ Nyugat-Dunántúli Mentőszervezetének megbízott orvosigazgatója. Szerinte is az lehetne az egyik megoldás, ha a tanulóvezetők képzése során akár konkrét feladatokat is elvégeztetnének velük az oktatók, modellezve egy megkülönböztető jelzésű jármű érkezését, azaz hogyan kell gyorsan lehúzódni, szabad utat biztosítani. És mindenképp az eszükbe vésni: a mentőskocsi nem a KRESZ alapján, hanem az út lerövidítésével fog haladni.
A főorvos szerint gondot okoz még közútjaink szűk keresztmetszete, áteresztő képessége, ezt csak tetézi
„az általános nemtörődömség, ami tapasztalható, és az a gondolkodás, hogy ez a sáv az enyém, mit érdekel engem, mit akar a másik. Szerencsére gépkocsivezetőink vannak annyira rutinosak, hogy tudnak a többi közlekedő fejével gondolkodni, és nálunk, a Nyugat-Dunántúlon 95 százalékban meg is valósul a megcélzott 15 perces idő, ami alatt a beteghez ki kell érkezni.”
Hibát persze mindenki követhet, és követ is el - mint ahogy sokan ülnek a volán mögött aktuális problémáikba temetkezve, és így nem mindig tudnak gyorsan reagálni. Mégis, annyit talán érdemes megjegyezni, hogy ne akkor telefonáljunk vagy kutakodjunk a táskánkban, ha feltűnik a visszapillantónkban a kék fény, és jusson az is eszünkbe, hogy nem mindig a teljes és azonnali megállás a leghasznosabb.
Forrás: Nyugat.hu
Mit mond a KRESZ a kék lámpáról?
42. § Magatartás a megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzéseket használó járművekkel szemben
(1) A megkülönböztető jelzéseket (villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangmagasságú más hangjelzést) használó gépjármű, illetőleg minden ilyen gépjárművekkel kísért (közrefogott) zárt csoportban haladó, megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását - félrehúzódással és a szükséghez képest megállással - lehetővé kell tenni.
(2) Megkülönböztető fényjelzést használó, álló járművet megközelíteni, illetőleg mellette elhaladni csak fokozott óvatossággal szabad.
(3) Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet előzni tilos. Az ilyen gépjármű mögött a követési távolságot úgy kell megválasztani, hogy az ne járjon a közlekedés többi résztvevőjének zavarásával.
Forrás: Nyugat.hu
