2011. március 29., kedd

Adjon utat a kéklámpának!

Miért szirénázik a mentőautó?


Elsőbbséget a mentőautónak!

Ki ne borzadna össze a szirénázó mentőautó hallatán? Bizony minden perc, másodperc késedelem emberéletet, életeket jelenthet. De vajon gépjárművezetőként tudjuk, hogy mikor és hogyan kellene segítenünk a megkülönböztető jelzést használó járműveknek?








A KRESZ alapján a megkülönböztető jelzést használó járművek előnyt élveznek, részükre minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását - félrehúzódással és a szükséghez képest megállással - lehetővé kell tenni. Megkülönböztető fényjelzést használó, álló járművet megközelíteni, illetőleg mellette elhaladni csak fokozott óvatossággal szabad. Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet előzni tilos. Az ilyen gépjármű mögött a követési távolságot úgy kell megválasztani, hogy az ne járjon a közlekedés többi résztvevőjének zavarásával. Sajnos manapság a megkülönböztető jelzést használóknak való elsőbbségadás oktatása sehol nem jelenik meg használható és kellő mértékben a vezetői jogosítványszerző tanfolyamok tananyagában. Megkülönböztető jelzésen a kék villogó fény és a sziréna együttes használatát értjük. A szirénát bizony egyre később hallják meg a gépkocsivezetők, ennek nemcsak az az oka, hogy zenét hallgatnak, hanem az is, hogy a modern gépkocsik hangszigetelése lényegesen jobb elődjeikénél. A nagyvárosi forgatagban átlagosan tízpercenként lehet szirénaszót hallani. Füleink szinte annyira hozzászoktak az állandó szirénázáshoz, hogy sokszor már észre sem vesszük, vagy tudomást sem veszünk róla.

A szirénázó mentőautó nem csak azért használja a megkülönböztető jelzést, hogy mielőbb az esethez vagy a kórházba érjen, hanem gyakorta azért is, hogy a folyamatos haladását biztosítsa. Bizony a betegszállításnak komoly kockázatai vannak, amit szállítási traumának neveznek. A hirtelen gyorsulás épp úgy hatással van a sérültre, mint a hirtelen fékezés. Így a közutakon közlekedve nemcsak arra kell figyelnünk, hogy elengedjük a mentőautót, hanem arra is, hogy azt ne kényszerítsük hirtelen fékezésre.


Bizony gyakorta előfordul, hogy a szirénát későn meghalló gépkocsivezető első reakciójában a fékre tapos, amelyre a mentő-gépkocsivezetőnek is fékezéssel kell válaszolnia. A helyes reakció az, ha nem lépünk a fékre, alap sebességünkkel továbbhaladva keressük meg a kitérés lehetőségét. A városi csúcsforgalom az igazi kihívás a kéklámpás autóknak. Egy sávos út esetén lassú fékezéssel húzódjunk az út szélére akár mögöttünk, akár szemből jön az esethez siető mentő, rendőr vagy tűzoltó. Kétsávos út esetén folyamatos haladás esetén a belső sávot tegyük szabaddá, míg ha a forgalom lassú, akkor a két sáv szélére húzódva, a két sáv közötti utat tegyük szabaddá. Több forgalmi sáv esetén azonosítsuk be, melyik sávban halad a megkülönböztető jelzést használó gépjármű és próbáljuk az szabaddá tenni.


A legnagyobb problémát mindig a piros lámpánál várakozók okozzák. Itt a legnehezebb a kitérés. Ha arra ügyelünk, hogy várakozásnál hagyjunk némi helyet az előttünk álló és saját autónk közt, akkor esélyt adunk arra, hogy esetleg oldalra kitérjünk. Ez sajnos csak igen ritka esetben fordul elő.


Ne feledkezzünk meg a gyalogosokról és a kerékpárosokról sem! Ők is a közlekedés szereplői, de közlekedési moráljuk sokszor igen alacsony, számos esetben nem egyértelmű a reakciójuk.


Természetesen a kékfényt használó járművek sem mentesülnek minden szabály alól. Az egyirányú utcába ugyan forgalommal szemben is behajthatnak, sőt a közlekedési lámpa piros jelzését is figyelmen kívül hagyhatják körültekintően, de néhány szabályt nem szeghetnek meg. Tilos autópályán és autóúton forgalommal szemben haladniuk, nem mentesülnek a rendőri forgalomirányítás alól és a vasúti sorompó tilos jelzését sem hagyhatják figyelmen kívül. Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek találkozása esetében - egymás közti viszonyukban - az általános szabályok az irányadók.

Forrás: Makó Mentők

Utat a kék lámpának! - Magatartás megkülönböztető jelzést használó járművekkel szemben



ApjokG - 2011.01.03 21:02


Sajnos sok járművezetőnek nincs fogalma arról, hogyan cselekedjen, ha szirénázó autó közlekedik felé, még többek pedig nem vesznek tudomást róluk, és/vagy balesetveszélyes helyzetet generálnak. VIDEÓ!

Megkülönböztető jelzést (szabály szerint: villogó kék vagy piros fényt és váltakozó hangszínű szirénát együttesen) használó járművet mindenki látott már. Mentők, rendőrök, tűzoltók járműveiről van szó általában, de használ ilyet a Vám- és Pénzügyőrség, a Katasztrófavédelem, a Magyar Honvédség Tűzszerészete, gyermekmentők, vérszállítók, orvosi ügyelet, egyes katonai járművek; sőt, olykor még tömegközlekedési vállalatok saját baleseti helyszínelő autóin is találkozhatunk vele. De vajon tudjuk-e, milyen magatartást kell tanúsítanunk közlekedőként velük szemben?



A KRESZ 42. §-ának (1) bekezdése szerint " A megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű [...] részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását - félrehúzódással, és a szükséghez képest megállással - lehetővé kell tenni." Magyarul bármilyen helyen és bármilyen helyzetben mi, "mezei" közlekedők alárendeltek vagyunk a szirénázó gépjárművel szemben. Mivel a megkülönböztető jelzést használó jármű - a vasúti átjáró tilos jelzését kivéve - gyakorlatilag minden szabályt figyelmen kívül hagyhat, így bárhol, bármikor számítanunk kell ilyen gépkocsi felbukkanására. Akkor is elénk kanyarodhat, a zöldhullámban döngetünk egy főúton; de akkor sem szabad meglepődnünk, ha egyirányú utcában halad velünk szemben. Mert megteheti, és mert Ő tényleg siet: életet vagy vagyont menteni. Mindig ez jusson eszünkbe, amikor ilyen autó közlekedik az úton! Lehet, hogy éppen a mi házunk ég, vagy az Ön szerettei keveredtek balesetbe. Csak gondoljunk bele, hogy ha olyan helyzetbe kerülnénk (rosszul leszünk, karambolozunk, vagy "csak" otthon ér egy komolyabb háztartási baleset), hogy nekünk lenne szükségünk mentőre, segítségre, akkor minden perc milyen fájdalmasan hosszúnak tűnne! Éppen ezért mindig legyünk figyelmesek, hogy időben észlelhessük a szirénázó autót (ne ordítson a zene a kocsiban, ne telefonáljunk kézben tartott készülékkel [egyébként is tilos], és nagyon gyakran tekintsünk körbe a visszapillantó tükrök segítségével)! Így, ha bőven időben észleljük a megkülönbözetető jelzést használó járművet, akkor van időnk gyorsan szétnénzni magunk előtt, hova húzódhatnánk majd le, hogy akadálytalanul tovább haladhassanak. Ha valamilyen manővert hajtanánk végre (tolatás, megfordulás, előzés, behajtás körforgalomba, stb.) eleve bele se kezdjünk, vagy ha látunk "menekülő utat", és még biztosan van rá időnk, akkor végezzük el olyan gyorsan, amennyire csak -biztonsággal- meg lehet tenni.


Arra, hogy hogyan ne viselkedjünk, a Szeged Városi Tűzoltóság egyik videofelvételén láthatunk elrettentő példákat. A felvételek a szegedi tűzoltók vonulásai alkalmával készültek, melyeket Tanács Zsolt hivatásos tűzoltó vágott össze, ezzel hívva fel a közlekedők figyelmét arra, hogy meggondolatlansággal vagy nemtörődömséggel milyen veszélyes helyzeteket generálnak egyesek, melyeket a tűzoltautó vezetője kénytelen tizen-, huszon- tonnával a háta mögött robogva elhárítani. A video megtekinthető itt .

Közlekedjünk figyelmesebben!

Megkülönböztetett jelzéssel ellátott járművek - Félre az útból!



2009-05-08 , Írta: Kondorné Dr. Kollár Zsuzsanna, Képek: Somorjai István; Valics Dezső



Akihez már rohant mentőautó egy balesethez, az tudja, mit jelentenek a másodpercek. Akinek meg kellett menteni hozzátartozóját, az is tudja. És Ön? 


Vannak pillanatok, amikor az ember leszámol egy közhely-számba-menő vélekedéssel, és onnantól kezdve másként szemléli a világot. Néhány hónapja egy kék villogóval és szirénával robogó autóban ülve én is átéltem egy ilyen pillanatot, mintha nem lett volna elég a döbbenetes látvány, a torokszorító érzés, amely az út végén, egy közúti baleset helyszínére érve fogadott engem és kollégáimat. Fényes nappal, hatalmas forgalomban igyekeztünk a főváros másik végébe, hogy személyesen vegyünk részt egy baleseti helyszín vizsgálatánál. 


 

Addig a napig úgy gondoltam a megkülönböztető jelzéseket használó járművekkel kapcsolatos KRESZ szabályokra, mint olyan üdítő kivételekre, amelyek még a legelvetemültebb, a szabályokkal leginkább szembehelyezkedni kész embereket is – zsigeri okokból – egyfajta tiszteletre, és feltétlen alkalmazkodásra készteti. Elvégre a mentő-, vagy a rendőr gépkocsi vezetője nem sajátos szórakozásból igyekszik felrúgni a közúti közlekedési szabályok sorát, hanem azért, mert éppen mások segítségére siet. Aznap azonban, mintha valami különös érzéketlenség telepedett volna a városra, a szolgálati autó értetlenkedő pillantások kereszttüzében volt kénytelen „átfurakodni” az utcákon, miközben sok-sok tér maradt kihasználatlanul, amelyre félrehúzódva nem különösebben terebélyes autónknak mások utat engedhettek volna...

 

Tekintsük át egy megtörtént baleset előzményeit és lefolyását, amelyben az egyik érintett egy motoros, a másik pedig egy mentőgépkocsi vezetője. Hátha érthetőbbé válik a fent leírt rohanás tétje, és az is, hogy a szabályok egymásba fonódása, szoros összefüggése ezen a területen a legkézenfekvőbb.

Az egyik járművezető – nevezzük a továbbiakban „X”-nek, – egy forgalmas, több sávból álló főúton közlekedik, egy útkereszteződés irányába, egy motorkerékpárral, nappali, természetes fényviszonyok között. A járművezető a fényjelzőkészülékkel biztosított útkereszteződésben egyenesen kíván továbbhaladni. Ugyanekkor a másik járművezető – nevezzük őt az egyszerűség kedvéért „Y”-nak – egy mentőgépkocsival a keresztező úton közlekedik, „X” haladási irányából nézve jobbról balra, feladatának sürgős ellátása érdekében megkülönböztető fény- és hangjelzés együttes alkalmazásával, és az útkereszteződésben szintén egyenesen kíván továbbhaladni. A mentőgépkocsi betegterében ülve egy súlyosan beteg, éppen gyors lefolyású rohamon átesett férfi, aggódó felesége és a mentőápoló a kórházba érkezésig hátralévő perceket számolják. „X” a rá irányadó forgalomirányító fényjelző készülék szabad utat jelző zöld színképe mellett halad be ugyan az útkereszteződés területére, de annak ellenére, hogy hallja a mentőgépkocsi megkülönböztető hangjelzését, lassítással illetve az ilyenkor elvárható megállással és mindkét irányban történő körültekintéssel nem biztosítja önmaga számára a lehetőséget, hogy a mentőgépkocsi helyzetéről, érkezési irányáról vizuális úton is meggyőződhessen, így bizonytalankodva ugyan, de viszonylag magas sebességgel mégis továbbhalad az útkereszteződésben. Eközben „Y” – áttérve a menetirány szerinti baloldalra – a vele azonos irányban, a mentőgépkocsi előtt közlekedő, és ekkor a forgalomirányító fényjelző készülék továbbhaladás tilalmát kifejező piros fényjelzésénél álló járműveket balról kikerüli, majd behalad az útkereszteződés területére. Miután „Y” figyelmetlenségből nem győződik meg arról, hogy a keresztező forgalmi sávok mindegyikében közlekedő járművek vezetői észlelik a megkülönböztető jelzéseket, és biztosítják számára a továbbhaladás lehetőségét, ezért, továbbá „X” ehhez társuló közlekedési szabályszegése miatt a motorkerékpár az útkereszteződés területén nekiütközik a mentőgépkocsinak, felborul, az úttestre zuhan, és „X” súlyosan megsérül. Eközben a komolyan rongálódott mentőgépkocsiban az amúgy is válságos állapotú beteg karja eltörik, és az őt szállító jármű képtelenné válik arra, hogy mielőbb kórházba juttassa. Ezek után lássuk, milyen szabályok megszegése vezet a fenti baleseti szituáció kialakulásához!

 

A KRESZ szerint a megkülönböztető jelzéseket (villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangmagasságú más hangjelzést) használó gépjármű, illetve minden ilyen gépjárművekkel kísért (közrefogott) zárt csoportban haladó, megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű részére, minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását – félrehúzódással és a szükségeshez képest megállással – lehetővé kell tenni. Az akadálytalan továbbhaladás lehetővé tétele azt jelenti, hogy a gépjármű haladásához megfelelő szélességű úttestet kell szabadon hagyni. A járművezető, ha a járművének előzését a megkülönböztető jelzéseit használó gépjármű már megkezdte, járműve sebességét csökkenteni köteles. A sebességcsökkentés és félrehúzódás – szükség esetén a megállás – adott esetben együtt fennálló kötelezettség. E kötelezettség a szembejövő jármű vezetőjét is terheli. Megkülönböztető fényjelzést használó, álló járművet megközelíteni, illetőleg mellette elhaladni csak fokozott óvatossággal szabad. A megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet előzni tilos. A megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű vezetője – a rendőr és a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések jelzéseit kivéve – a közúti jelzéseket, továbbá a 24 - 43. §-okban foglalt rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és meggyőződött arról, hogy a közlekedés többi résztvevője az akadálytalan továbbhaladást lehetővé tette.

(A KRESZ 24–től 43-ig terjedő paragrafusai a közlekedési szabályok meglehetősen széles körét ölelik fel, az elindulásra vonatkozó rendelkezéstől a gyalogosokkal szembeni magatartásra vonatkozó szabályokig.) Ezen szabályok esetén fokozottan érvényes az a KRESZ egészét jellemző logika, hogy az egyik közlekedő kötelezettsége nem ott ér véget, ahol a másiké kezdődik. Ez azt jelenti, hogy a szabályok „átfedik” egymást és az a körülmény, hogy az egyik közlekedő megszegi a rá vonatkozó szabályt, nem jelenti feltétlenül azt, hogy a másik közlekedő szabályosan járt el. Ami a fenti esetből általánosítható tanulságként levonható a „civil” közlekedőre (jelen esetben a motorosra) nézve, az az, hogy – különösen nagyvárosi forgalomban, de egyébként is – mindenhol, ahol a hallás és látás útján történő információszerzést egy sor körülmény nehezíti (magas épületek, amelyek visszaverik a hangokat, és nehezen meghattározhatóvá teszik azt, hogy a hang forrása honnan érkezik, erős járműforgalom, esetleg több forgalmi sávos úttest, amelyben más járművek eltakarják a megkülönböztető jelzést használó járművet, stb.) nem megengedhető „taktika” az, hogy valaki egyszerűen csak bizakodik a másik jármű hirtelen felbukkanásának elmaradásában, hanem kifejezetten elvárható, hogy a lehető legalacsonyabb sebesség mellett készüljön fel a járművezető arra a forgalmi manőverre, amellyel a megkülönböztető jelzéseit használó jármű akadálytalan továbbhaladását a legcélszerűbben biztosítani tudja.


Forrás: Motorrevű

Városban százhússzal a bebicsaklott kamionhoz - riport a tűzoltókkal

Városban százhússzal a bebicsaklott kamionhoz - riport a tűzoltókkal


Szirénázva, százhússzal száguldunk Budapesten. Az autósok félreállnak, vagy ügyetlenkedve feltartanak, de van, aki szorosan ránk tapadva repeszt utánunk. Kamionbalesethez sietünk a tűzoltókkal, akik ablakon kilógatott kisgyerekről, kétféle öngyilkostípusról és rezsón felejtett, füstölő vacsorákról mesélnek.
Fotó: Hajdú D. András [origo]
"Csizmásoknak" is hívják a vonuló tűzoltókat. Tucatnyi nadrág sorakozott a betonon
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)
Letolt nadrágok sorakoznak a garázs padlóján, a lábszárukból vasbetétes csizmák kandikálnak ki. Szárukat gondosan rágyűrték a kifűzött lábbelikre, a vállpántokat gyakorlott kezek hátrafektették, precízen, egyformán. Mindegyik bakancs-nadrág párosnak pontos helye van, egy-egy tűzoltóé. A rohamkocsi ajtajai nyitva, a hátsó sorban oxigénpalackokból áll a háttámla. Ha riasztják a szolgálatban lévő tűzoltókat, mindenki egy pillanat beleugrik a csizmájába, magára rántja a védőnadrágot, majd jóformán beleül a hátával a palackba.
Reggel 7 óra 30 perc, egyelőre teljes a csend a Fővárosi Tűzoltóság józsefvárosi garázsában, ahol némán várják a nadrágok és a bakancsok a vonulást. Hétkor kezdődött a friss, 24 órás szolgálat, a "vonulók" a járművek fölötti emeleten várakoznak. Nem látunk az amerikai filmekből ismert fém csúszórudakat a különféle járművek között, csapóajtó könnyíti a gyors indulást.

"Nincs fölösleges riasztás"


Kisdi Márk Máté szóvivővel a riasztásra várunk az emeleten, addig az előző napi eseteket bogarásszuk a monitoron. Avartűz, kukatűz stb. A törzsőrmester meséli, nem ritka az olyan riasztás, amikor valaki három napja nem látta a szomszédját, de hangokat hall az ajtaja előtt állva, erre kihívja a tűzoltókat, akik aztán egy létráról benézve a hatodik emeleti lakás ablakán azt látják, hogy csak hangosan tévézik egy nagyothalló nyugdíjas.
Fotó: Hajdú D. András [origo]
Az egyik ezressel gyakorlatoztak a vonulók
"Nincs fölösleges riasztás" - magyarázza Kisdi, és napközben ugyanezt mondja a többi egyenruhás is. A nyugdíjas friss agyvérzéssel is feküdhetett volna a földön, teszik hozzá. Az előző napi esetek között egy öngyilkosgyanús eset is akadt, de ezekről az ügyekről nem árul el konkrétumokat a tűzoltóság. Kétféle öngyilkos van a tapasztalataik szerint: aki fel akarja hívni magára a figyelmet, az hidak tetejére, magas házakra mászik, aki viszont meg akar halni, az elbújik. Nem akarnak ötleteket adni az első csoportnak.
Sok holttestet látnak a tűzoltók. Van, aki megszokja a látványt, van, aki nem akarja megnézni őket. Van, aki minden egyes arcra emlékszik, el tudja mondani a helyét, az idejét az esetnek, van, aki kitörli a rossz emlékeket. Például az olyanokat, mint amikor egy egész háromgenerációs család meghal szén-monoxid-mérgezésben. Azt mondják a tűzoltók, az ilyen holttestek nem úgy néznek ki, mint akik békésen elaludtak. "Igenis vegye meg mindenki azt a pár ezer forintos mérőműszert a lakásába!" - ismételgeti a szóvivő.
Megszámolják a lyukas fogakat
Ezért a stresszes munkáért nettó 90-110 ezer forintot kapnak a vonuló tűzoltók. 24-48 órás szolgálatban dolgoznak, és ha kell, olyan füstben közlekednek egy számukra ismeretlen, égő épületben, ahol tíz centiméterre sem látnak. "Semmit nem láttam, úgy találtam meg az idős embert a lakásban, hogy ráléptem a karjára" - meséli egyikük kamerán kívül. Kivitte a kábult embert, de már nem lehetett megmenteni.
Vannak persze sikeres mentések is bőven. Amikor egy égő lakás ablakán kilógatott kisgyereket hoztak le épen, vagy amikor az erkélyen lógó nőhöz még idejében kiértek. Emelték fel hozzá a létrát, és a nő nem bírta tovább, elengedte a korlátot, de már alatta volt két méterrel az emelkedő tűzoltó. Pont elkapták, másodperceken múlt.


Nézze meg a tűzoltoságon készült riportunkat és a szalagkorlátra csúszott kamion mentését!
A kevés pénz és a kockázatos munka ellenére sokan jelentkeznek tűzoltónak. Most éppen harminc vonulót vesznek fel, 380-an jelentkeztek. Nem lehet szemüveges a leendő tűzoltó, és nem lehet látható tetoválása. Elvárás a C-s jogosítvány, és a 35 év alatti életkor, de még a lyukas fogakat is megszámolják. Természetesen van állóképesség- és pszichikai teszt is.

Komolyabb riasztás viszont nincs a látogatásunk napján. A városban esik az eső, de szerencsére nincs nagyobb baleset, és csak egy-két apróbb tűzesetet jelentettek. Ami szinte mindennapos: rezsón felejtett ételek miatti telefonok, kukatűz.
Az IFA port visz
A tűzoltóautók (vagy ahogy a tűzoltók hívják: a "szerek", "fecskendők") előírás szerint orral kifelé állnak a garázsból. Itt az "ezresmercik" parkolnak leginkább, de vannak "kétezresmercik" és "négyezresmercik" is. A szám a szereknél a szállítható vízmennyiséget jelöli literben, a józsefvárosi "tűzőrségen" (ők így hívják a köznyelv szerinti tűzoltóságot) nyilvánvalóan azért vannak a kisebbek szolgálatban, mert a belvárosban ezek könnyebben manővereznek.
Fotó: Hajdú D. András [origo]
Az állapota alapján remek oldtimer lehetne
140 lóerős motor mozgatja a nyolctonnás, hatszemélyes ezreseket. A tűzoltó technikák mellett olyan érdekességeket találni bennük, mint a balesetes autók el nem durrant légzsákjainak a rögzítésére kitalált pántok (lásd a videót) és a törött kocsik szétdarabolását segítő brutális vágó. Fogyasztási adatokat nem nagyon tudnak (az ezresnél emlegetett 12-14 liter kevésnek tűnik), és a motorok hengerűrtartalmával sincsenek tisztában a vonulók, sofőr meg most éppen sehol. "Ne piszkáljuk a forgalmikat, nem szeretik" - mondja egyikük. Társáról kiderül, hogy orvos végzettségű, "de mániája a tűzoltóság", pihenőidejében pedig mentőzésből egészíti ki a bérét.
Fotó: Hajdú D. András [origo]
A 8140-es típusjelzés az önsúlyt és a lóerőt jelöli az ezreseknél
A legértékesebb szer a négyezresmerci, olyan 50-100 millió forint közé saccolják az árát. A sok Mercedes-Benz között egy ránézésre legalább olyan jó állapotú IFA szerénykedik. Meglessük a forgalmiját. 1988-as, 9160 köbcentiméteres, és mint megtudjuk, összkerékhajtású. A 23 éves szer mindössze 52 ezer kilométert futott. "Ha úgy nézed, az a duplája, hiszen indítás után, hidegen egyből rúgjuk neki" - veti oda egy ötvenes tűzoltó.
Bebicsaklott egy macedón kamion
Talán ő az egyetlen negyven fölötti vonuló, akit látunk. Kérdezzük a többieket a korkedvezményes nyugdíjuk tervezett elvételéről, de erről nem akarnak beszélni. Inkább az IFA-ról, amely egy "porautó", kétszer 750 kilogramm port visz elektromos tüzek oltásához, ebből szívják le a fecskendők. Érdekes szer még a "generátorautó", amely akár egy egész - áram nélkül maradt - kórház energiaellátását megoldja, ha rákötik az épületre.
Ebédidőnél járunk, riasztás viszont továbbra sincs. Szemerkél az eső, de nincsenek nagy balesetek, se komolyabb tűz. A monitoron annyi jelenik meg, hogy egy holttestet kell kiemelni a Dunából, de már ott van a BRFK Vízirendészete. Felmegyünk az irányítóközpontba, ide fut be egész Budapestről plusz 19 környékbeli településről, ha valaki a 105-öt hívja.
Fotó: Hajdú D. András [origo]
Egykori rutinos vonulók faggatják az izgatott telefonálókat
Azt mondják, ez nem egyszerű diszpécsermunka. Általában bajba jutott vagy tűz, baleset közelében lévő ideges hangon beszélő emberekből kell kiszedni gyorsan és precízen a legfontosabb információkat. Mi történt, hol történt, van-e sérült, esetleg autóba szorult ember. Ezeket az alapinformációkat (tűz mérete, sérültek száma stb.) azonnal begépelik, és a rendszer javasol egy riasztási fokozatot 1-től 5-ig. Egyes fokozatban csak négyfős csapat vonul, a sofőr és a parancsnok mögött két tűzoltó ül a járműben.
35 embert megmentettek
Idén eddig 1638 vonulás volt Budapesten, ebből 870 alkalommal tűzhöz, 601 alkalommal műszaki mentéshez (balesethez) kellett indulni, a többi téves riasztásnak bizonyult. 35 embert megmentettek, 119 sérültet és 14 elhunytat találtak. Három tűzoltó megsérült az akciókban.


Az ügyeletes tiszt javaslatára eljátszunk egy próbariasztást, én hívom a 105-öt egy kitalált sztorival. Próbálok zaklatott lenni, kifaggatnak, szándékosan nem tudok címet, végül egy ismert épülethez kötjük a balesetet. Nem sokkal később aztán befut egy igazi riasztás. "Az M0-s vecsési szakaszán bebicsaklott egy macedón kamion. Személyi sérülés nem történt. Félpályás útzár van, elindult a helyszínre a nagy tűzoltódaru is" - közli a rádió. Bepattanunk egy piros, felmatricázott Skodába, indulunk mi is. Sziréna bekapcsol.
Százhússzal tépnek mögöttünk a városban
Nyomja neki a sofőrünk, hol a villamossínekre rántja a kocsit, hol a piros lámpánál tömörülő járművek közé furakodunk, éppen ahol helyet remél. A sziréna ordít a fejünk fölött, a sofőr nagyot fékez, majd ismét padlógázt nyom, ha pedig elakadunk egy-két másodpercre, vált a sziréna hangján. Ez újabb apró löketet ad annak az autósnak, aki nem képes még fél métert arrébb húzódni a Hungária körút egyik lámpájánál.

Így száguldottunk Budapestről az M0-son történt balesethez
Korábban szirénázó mentőautóval már keresztül-kasul száguldottunk a városon (képes-videós cikkünket itt találja), a megkülönböztető fény- és hangjelzést használó tűzoltóautóhoz pont ugyanúgy viszonyultak a pesti forgalom résztvevői. Elég vegyesen. Ha torlódás van, akkor az autósoknak nagyjából a fele nem húzódik félre teljesen, pedig lenne még helye. Az ijedség, a tudatlanság vagy az ügyetlenség az oka - nagyjából ezeket halljuk. "Az a tapasztalat, hogy az idősebb, rutinosabb sofőrök jobban elengednek" - mondta még a garázsban egy tűzoltó.
Fotó: Hajdú D. András [origo]
Könnyen lehet, hogy vastag csekket hoz a postás a C4-es gazdájának
Van olyan is, aki rutinosnak gondolja magát, sőt még annál is többnek. A rendszeresen traffipaxozott Nagykőrösi úton 120 km/órával haladtunk a baleset felé a megkülönböztető jelzést használva, amikor egy C4-es Citroën beállt mögénk, és nyomta neki ő is. Olyan is akad, aki nem megy ki a gyorsan közelítő szer útjából, hanem egyre jobban nyomja neki ő is.
Mit mond a KRESZ?
"Az útkereszteződésben elsőbbséget kell adni minden járművel a megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű részére" - olvasható a KRESZ-ben. Ennek ellenére 2010-ben 29 alkalommal szenvedett balesetet vonuló tűzoltóautó.
Fotó: Hajdú D. András [origo]
Egy eleve szabálytalan kamionoselőzés is hátráltatta a balesethez siető tűzoltósági autót


Nem nyugszik a szerencsétlen kamionos
Egyre hangosabbnak érződik a fejünk fölött fél méterrel harsogó sziréna, miközben a rádión halljuk, a daru is közelít. Mi érünk oda előbb, óriási a torlódás. A szalagkorlátba fúródott hűtőkamion utasfülkéje annyira visszafordult, hogy saját maga nyomta be a hűtőrész oldalát. Két Renault Saurusszal (ránézésre kétezresek) már érkeztek más kerületből tűzoltók, és egy furcsa, privát kamionmentő is ténykedik a helyszínen. A rendőrök jegyzetelnek.
Amíg rááll a mentőszerkezet a macedón áruszállítóra, egy percre teljesen lezárják a belső sávot. Három centiméter vastag acélsodronyt rögzítenek a sérült járműre, majd immár a belső sáv lassú forgalma mellett a kiékelt mentőjármű csörlője lassan kihúzza a törött kamiont. Ideges sofőrje állandóan a sérült ajtó körül forgolódik, mintha nem tudná, beszálljon-e vagy ne. Az esőben ordít vele a csörlő kezelője, mutogat neki, hogy húzzon el onnan.
Fotó: Hajdú D. András [origo]
Nem lehetett hátraparancsolni a járművéért aggódó kamionost
Angolul kérdezzük a sofőrt, de csak annyit mond: "jugoszlavian". Tőle nem tudjuk meg, mi történt, a kamionmentő férfi szerint (aki állítólag 1500 eurót számláz majd a macedón cégnek a csörlőzésért) "annyira szar esőben ez az út, hogy na. Az előbb én is megcsúsztam, pedig harminccal mentem". Demonstrálásként kétszer végighúzza a cipője talpát a vizes aszfalton. Közben a darut visszairányítják, de lehet, hogy rosszul tették. A rádió bemondja, hogy a közelben két újabb kamion ütközött.
Túl sok dolguk nem volt ennél az esetnél a tűzoltóknak, de a másik kettőnél még lehet. Délután három múlt, még 16 órájuk van hátra a szolgálatból. A két kamionmentés után valószínűleg párszor leveszik még aznap a vasbetétes csizmát és letolják rá a fényvisszaverős nadrágot, hogy ha kell, gyorsan indulhassanak.

Forrás: [origo]

A figyelmetlenségnek nagy az ára!

Segíts okosan!

Mentők balesete

Tragikus vonulás



2001. 03. 27-én éjszaka egy tűzesethez vonuló tűzoltóautó összeütközött egy személygépkocsival Szolnokon. A megkülönböztető jelzést használó tűzoltógépjármű, valamint a vele ütköző Suzuki Sedan típusú személyautó vezetője életét vesztette. Négy tűzoltó súlyos, egy könnyebb sérüléseket szenvedett. A Suzuki gépkocsi egyik utasa csak könnyebben sérült meg.

Tűzoltókért Alapítvány

Mikor értük szól a sziréna