Mit tegyünk a tűz keletkezése előtt?

Forrás:  Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

---

Néhány feladatot el kell végeznünk, hogy megelőzzük a tűz kialakulását, megvédjük magunkat, családunkat és a tulajdonunkat a tűz veszélyeitől. 

Füstjelzők:

Vásároljunk egy megbízhatóan működő füstérzékelőt (tűz jelzésére), CO érzékelőt (gázkazán hibájának jelzésére). A jól működő érzékelők időben jeleznek, ha füstöt, égésterméket érzékelnek a helyiség levegőjében.

Helyezzünk el minden használati szinten legalább egy érzékelőt. A hálószobákba és azokba a helyiségekbe, ahol nyílt lánggal üzemelő fűtő vagy főzőberendezés van, külön-külön szereltessünk be. Az érkélőket a mennyezetre vagy attól maximum 40 cm-re tegyük.

Minden hónapban teszteljük le a füstérzékelőt, és évente cseréljük újakra az elemeket. Tíz év elteltével vásároljunk újabb, modernebb érzékelőt.

Menekülési lehetőségek:

Családunkkal nézzük meg közösen, tűz esetén merre tudunk a leggyorsabban a szabadba menekülni a házunk (lakásunk) egyes helyiségeiből.

Gyakoroljuk a menekülést.

Ellenőrizzük, hogy minden nyílászáró nyitható, nincsen-e beszögelve, beragadva. A biztonsági rácsok nyithatók-e belülről. A fixen rögzített fémrácsok megakadályozhatják a menekülést.

Tanítsuk meg a családunk minden tagjának, hogy tűz esetén a padló közelében (leguggolva, négykézláb) közlekedjünk, mert itt biztonságosabb. A füst és a hő felfelé száll.

Ne pakoljunk semmit a folyosókra, lépcsőkre, kiürítési útvonalakra. Baj esetén a tárgyak akadályozhatják a gyors és biztonságos menekülést.

Tűzveszélyes anyagok:

Zárt térben soha ne használjunk benzint, gázolajat vagy hasonló gyúlékony folyadékot.

A tűzveszélyes anyagokat csak jól szellőztetett helyen tároljuk, hőtermelő berendezésektől távol.

Soha ne dohányozzunk, ne használjunk nyílt lángot, ha éghető folyadékkal dolgozunk.

Használat után nyílt téren elhelyezett fémedénybe dobjuk azokat a rongyokat, amelyeket tűzveszélyes folyadékkal itattunk át.

Hőtermelő készülékek:

Legyünk óvatosak és körültekintőek, amikor nyílt lánggal üzemelő fűtő, melegítő vagy főzőkészüléket használunk.

Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni.

Ellenőriztessük rendszeresen szakemberrel a tűzveszélyes folyadékkal (olajjal) üzemelő fűtőkészüléket. A berendezéstől távol tároljuk az üzemanyagot, utántöltését csak kihűlt állapotában végezzük.

Fával, szénnel üzemelő berendezés közelébe éghető anyagot ne pakoljunk, a kipattanó szikra felfogására fémből készült szerkezetet használjunk. A koromzsák és a tisztító ajtót állandóan tartsuk zárt állapotban. A tisztítását csak lehűlt állapotában végezzük. A hamut és a salakot teljesen lehűtött állapotban ürítsük fémkonténerbe. A kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílását nem éghető anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani.

A szilárd tüzelőanyag-üzemelésű tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal gyújtsuk be, és üzemeltessük.

Gázzal üzemelő készülékeinket évente szakemberrel ellenőriztessük.

A kémények ellenőrzése is szakember által évente ajánlott.

Tartsunk távol minden berendezési tárgyat a fűtőtesteinktől és a hozzá kapcsolódó füstelvezető csövektől.

Gyufa és a dohányzás:

Tűzgyújtó eszközeinket (gyufa, öngyújtó, gázgyújtó stb.) tartsuk elzárva, gyermekek által el nem érhető helyen.

Ne dohányozzunk ágyban, ha betegek vagy álmosak vagyunk. Mély, nem éghető anyagú hamutartót használjunk. A cigaretta vagy a szivarvéget eldobás előtt vízzel öblítsük le.

Elektromos készülékek:

Villanyszerelővel rendszeresen ellenőriztessük az elektromos készülékeinket (lakóépületben kilencévente). Túlmelegedés, rendellenes működés, furcsa égésre utaló szag esetén azonnal válasszuk le a hálózatról (húzzuk ki a konnektorból).

A kismegszakítókat, biztosítókat csak szakemberrel cseréltessünk, javíttassunk.

Használat előtt szemrevételezéssel ellenőrizzük az elektromos berendezéseinket, a csatlakozókat és a vezetékeket nézzük meg, nincs-e eltörve, megrepedve.

Ne terheljük túl a hosszabbítókat, elosztókat. Lehetőleg földelt eszközöket használjunk.

Elektromos fűtőkészüléket soha ne takarjunk le, ne tegyük közel bútorainkhoz, éghető anyagból készült tárgyainkhoz.

Ne érintsük vizes kézzel, és ne használjuk nedves környezetben elektromos berendezéseinket (kivéve a megfelelő védelemmel ellátott eszközöket).

Ne hagyjunk bekapcsolva elektromos készüléket, ha eltávozunk otthonról (teljesen kapcsoljuk ki a TV-t, videót stb., ne hagyjuk készenléti üzemmódban sem).

Egyéb:

Zárt ajtók mellett aludjunk.

Szerezzünk be egy ABC tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket (6, vagy 12 kg-os ABC porraloltót), és ismertessük meg családunkkal a működését (minden készülékre az üzembe helyezése, használata, érvényessége rá van írva).

Vásároljunk füst- és hőérzékelőket, telepítsünk CO érzékelőket gáz vagy fa-széntüzelésű kazánok, berendezések használata esetében.

Ismerjük meg a lakóépületünkre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat. (A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdülőegységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelője, közös képviselője, intézőbizottság elnöke, használója írásban köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.)

Kérjük ki a helyi tűzoltóság szakembereinek véleményét a tűz megelőzésének lehetőségeiről.

Propán-bután gázpalackot nem használhatunk, nem tárolhatunk olyan helyiségben vagy földszintesnél magasabb olyan építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő (pl.: panelszerkezet).

Mit tegyünk tűz esetén? 

Ha a ruhánk meggyulladt:

Azonnal vegyük le, és cipőnkkel tapossuk meg, míg a tűz el nem alszik.

Ha nem tudunk levetkőzni, akkor feküdjünk le a földre, hempergőzzünk meg a homokban.

Ha tűz keletkezett a lakásunkban:

Ellenőrizzük az ajtót, még mielőtt kinyitnánk. Ha a szobából ajtón akarunk menekülni, akkor még mielőtt kinyitnánk, a kézfejünkkel ellenőrizzük az ajtó hőmérsékletét. Ha gyanúsnak találjuk, óvatosan érintsük meg a kilincset. Soha ne az ujjunkat vagy a tenyerünket használjuk, mert megéghet, és utána nem fogjuk tudni használni menekülésre vagy létramászásra.

Teendők
meleg ajtó esetén	hideg ajtó esetén
Ne nyissuk ki! Meneküljünk az ablakon keresztül. Ha ez nem lehetséges, lengessünk az ablakban fehér rongydarabot, kiabáljunk a tűzoltóknak, hogy észrevegyenek (esetleg hívjuk mobiltelefonon a 105 segélyhívószámot, mondjuk el a diszpécsernek, hol és milyen veszélyben vagyunk).	Lassan, óvatosan nyissuk ki az ajtót, és nézzük meg, hogy a tűz és a füst nem akadályozza-e a menekülést. Ha nem tudunk ajtón át menekülni, akkor csukjuk vissza, és válasszunk másik útvonalat, például az ablakot. Ha veszélytelen a menekülési útvonal, akkor csukjuk be magunk mögött az ajtót, és induljunk el a legrövidebb útvonalon kifelé. Tegyünk kendőt vagy sálat az orrunk, szánk elé, és minél közelebb a padlóhoz, gyorsan közlekedjünk.

---

Hívjuk a 105 vagy a 112 segélyhívó számot, mondjuk meg a tűz pontos helyét (város, utca, házszám), hány fő van veszélyben, mekkora a tűz, és mit veszélyeztet, van-e olyan tárgy, vagy anyag, ami robbanást okozhat (gázpalack, kanna benzin).

Ha van otthon kézi tűzoltókészülék, akkor megkísérelhetjük a kezdeti tűz oltását. Olvassuk el a készüléken levő üzembe helyezési utasítást, kövessük a piktogramok útmutatásait. Ne menjünk kettő méternél közelebb a tűzhöz, és próbáljuk ki a készüléket, mielőtt a tűzoltáshoz kezdenénk. A kiáramló oltóanyagot irányítsuk a tűzre, mozgassuk a tömlő végét, hogy mindenhova jusson oltóanyag. Ha a készülék nem működik, vagy nem sikerül a tűzet eloltani, akkor meneküljünk ki, de a készüléket vigyük ki magunkkal, mert bent hagyva veszélyt jelenthet.

Vízzel elektromos hálózatba kapcsolt készüléket nem szabad oltani!

Minden eloltott tűzről is azonnal értesítsük a tűzoltóságot.

Ha a tűz szemtanúi vagyunk:

Értesítsük a tűzoltóságot a 105-ös vagy a 112-es segélyhívószámon az általunk tapasztaltakról. Ne menjünk a tűz közelébe, de ha szükséges, akkor vizes rongyba burkolódzva (fejünkre téve) kíséreljük meg az életmentést.

Pánikot nem okozva tudassuk a tűz helyszínén tartózkodókat a veszélyekről, azonnal segítsünk mindenkinek kimenekülni a helyiségekből.

Mit tegyünk tűz eloltása után? 

A következő szabályokat közvetlenül a tűz eloltása után kell alkalmazni:

Ha láttuk, ki vagy mi okozta a tüzet, vagy a tűzről információt tudunk adni, akkor ezt jelezzük a helyszínen levő tűzoltónak.

Ne menjünk be olyan helyiségbe, amelyet a szakember veszélyesnek minősített és lezárt.

Ha el kell hagynunk az otthonunkat, akkor bízzunk meg valakit, hogy őrizze értékeinket.

Ha a tüzet saját magunk oltottuk el, akkor óvatosan hűtsük vissza a tűz által felmelegített tárgyakat. Ne nyissunk ki hirtelen forró fémdobozokat, bizonyosodjunk meg nem lappang-e valahol a tűz.

Cseffó Károly tű. őrnagy
KOK

Ha mentőt hívunk

Szerző: Dr. Kökény Zoltán
2003. október 18. | Forrás:  HáziPatika.com

A mentők értesítése hozzátartozik a mentés folyamatához. Sajnos előfordulhat, hogy a helyszínen egyedül tartózkodik az elsősegélynyújtó, és nincs segítsége, aki telefonálni tudna vagy értesíthetné a mentőket. Ma, a mobiltelefonok korában még vidékről, vagy egy földút széléről is könnyebben hívhatunk segítséget, mint akár csak néhány évvel korábban.       Az egyedül lévő elsősegélynyújtónak azonban ilyenkor is mérlegelnie kell: mivel segíthet többet a sérültnek? Ha ellátást nyújt, és utána hívják a mentőket, vagy fordítva. Ennek eldöntéséhez természetesen előbb némi információt kell nyerjünk a beteg állapotáról. Ezt követően érdemes a sorrenden gondolkodni. Általános szabály nehezen adható. Nyilván egy súlyos vérzést előbb el kell állítani, a jól légző, de eszméletlen beteget előbb stabil oldalfekvésbe kell fordítani, és utána kell értesíteni a mentőket, hisz ezzel alig vesztünk időt, de megmenthetjük vele a beteg életét.       Újraélesztésnél már nagyobb lehet a probléma, ha egyedül vagyunk. Általános javaslat szerint, ha a klinikai halál baleset vagy vízbefulladás következtében állt be, akkor előbb meg kell kezdeni az újraélesztést, és utána hívni a mentőket, mert az eszköz nélküli újraélesztés ilyenkor igen jó hatékonysággal hoz eredményt.       Ugyanakkor, ha a beteg vélhetően szívbetegség miatt került a klinikai halál állapotába, akkor igazán jó eredmény csak az eszközös újraélesztéstől, pl. defibrillátor (a szívizomzat rángásszerű, kóros összehúzódásait elektromos árammal megszüntető, hordozható készülék) alkalmazásától, gyógyszerektől, stb. várható, így jobb, ha a mentők értesítése mielőbb megtörténik. Természetesen mérlegelni kell azt is, hogy mennyi idő telik el a telefon keresgélésével, a hívással, és eközben nem csúszunk-e ki az egyébként is oly rövid időből, melyen belül még sikerrel kezdhető meg az életmentő beavatkozás.       Természetesen több segélynyújtó esetén könnyebb a helyzet.     A mentők telefonszáma 104. Ez a szám (és a rendőrség, tűzoltóság segélykérő számai is!) a kártyás, pénzes nyilvános telefonokról kártya, érme nélkül is, ingyen hívhatók!      Hasonlóan, ezek a számok a mobiltelefonokról - akár lejárt feltöltőkártyás telefonról is - ingyen hívhatók. A 112-es segélyhívó szám bármely mobilszolgáltatón keresztül, pinkód nélkül is hívható.      Ha már telefonhoz jutottunk, a legfontosabb szabály: ne tegyük le a telefont addig, amíg a szolgálatvezető nem bontja a vonalat. ő minden fontos információra rákérdez, még akkor is, ha netán mi elfelejtettük volna ezeket közölni. Mutatkozzunk be, ha lehet, adjunk meg egy visszahívható telefonszámot. Mondjuk el, hogy pontosan hol van a beteg (a közterület is pontosan behatárolandó)! Ha baleset történt, hány sérült van, milyen jellegű a sérülésük, milyen ellátást kaptak eddig. A mentők kiérkezéséig esetleg még elvégzendő fontos teendőkről is tanácsot kérhetünk telefonon keresztül. Több sérült esetén célszerű megadni, hogy közülük hány a könnyű, a súlyos vagy az életveszélyes, mert ez alapján dönt a szolgálatvezető a kivonuló egységek számáról és felszereltségéről. Ha szükséges, beszéljük meg a szolgálatvezetővel azt is, hogy jól meghatározható ponton valaki várja a mentőket, ha a beteg pl. erdőben, szántóföldön, nehezen megtalálható helyen fekszik.